2007. november 20., kedd

Gólyabál

Szándékosan nem írtam róla eddig,azt vártam,hátha megváltozik a véleményem,az elmúlt napok "megszépítik",de nem így történt.Azt,amit akkor este éreztem,semmi se szépíti meg.
A műsor nagyon jó volt,a keringőn fetrengtem a röhögéstől,mert a koreográfia majdnem ugyanolyan volt,mint a miénk,igen,volt kihajolós(esetemben cicikiesős) figura is.
A táncművészetisek előtt le a kalappal,mármint a diákok előtt,az igazgató úrtól és a HÖK elnöktől nem voltam elájulva,mert ellentétben a mi dékánunkkal meg a Börnivel ;) ők "felolvasóestet" tartottak(értsd:  előre megírt beszédet mondtak).A gólyatáboros film is jó lett volna,ha nem adódik néhány apróbb technikai probléma,de ez bocsánatos bűn,ha az ember a bölcsészkarra jár.Találkoztam a Mersével is,tökre örültem a kis fejemnek,meg ő is,megdicsért,hogy milyen kis szép vagyok(pedig mennyire nem... :P)
Eddig ugyebár minden szép és jó,innentől jön a feketeleves.A bordó ruhám volt rajtam,akik ottvoltak a szalagavatómon/ballagásomon vagy tavaly a Gösseres szilveszteri bulin,azok tudják,akik nem,azoknak elmondom,hogy ez egy bordó alapon fekete virágos fűző meg egy bordó szoknya,van belőle még jónéhány darab a világban.Na igen ám,de a franc gondolta volna,hogy a gólyabálon öt(jól olvassátok,öt)leányzó veszi fel ugyanezt a ruhát rajtam kívül.Egyikükkel ráadásul egy társaságban voltam.Apropó társaság,kevés kivétellel ugyan,de mindenki a párjával érkezett,én a kivételek közé tartoztam.Ez is bosszantott,bármerre mentem,ölelkező,csókolózó,táncikáló párocskák.Mitmondjak,nem volt kellemes a látvány,ennél kellemetlenebb volt a fájó lábam,az egész estét végigálltam,mert egy árva szék sem volt,ami vicces,tekintve,hogy abban az előadóban volt a bál,ahová néprajzra és történettudományra járok és biztosíthatok mindenkit,akad ott elég szék,csak az összeset kivitték.Még véletlenül se hagytak ott egyet sem,de nemhogy a teremben,az épületben se nagyon.Maradt hát az ablakpárkány,ott elücsörögtem,amikor épp nem volt vetítés vagy egyéb műsor.A végén már ott se volt hely.
Volt még egy sátor,ami a nagyon fantáziadús Bulisátor nevet viselte,ott lehetett dohányozni,le is mentem kb két eukaliptusz cigire,de olyan hideg,büdös,koszos meg sötét volt,hogy nem szívesen maradtam ott,pedig még a zene se volt olyan szörnyű,ellentétben a Nagyteremmel,ahol valami nagyon alter banda tépte a húrokat,a két magát énekesnek valló nő meg az én idegeimet.Sértődés ne essék,attól,hogy nekem nem tetszik,még lehet jó,mert hát ki vagyok én,hogy lefikázzam(valaki,aki hatéves kora óta tanul zenét és tudja,mi a jó)...
Gondolom ezek után senki sem csodálkozik azon,hogy éjfélkor szépen hazasétáltam.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése