2009. október 29., csütörtök

Working hard

Vicces volt a napom. Reggel kapkodva indultam el a Céghez, hogy kilencre beérjek, futólépésben mentem a villamosmegállóba és örültem, mert láttam messziről egy 28-ast, mondom tökjó, felpattanok rá. Pattantam is, kicsit szétszórt voltam még, nem gond. Nagyban pakolgatom magamra az ékszereimet(itthon csak bedobtam őket a táskába, hogy majd útközben), telefon főnitől, ne gyere, ma máshol vagyunk, szabadságolhatod magad, mondom már elindultam, jó, akkor gyere a Ferenciek terére, ott megbeszéljük a továbbiakat. Rendben, 25 perc és ott vagyok. Aha. A második megálló után tűnt fel, hogy valami nem klappol, nézek jobbra, nézek balra, ez nem 28-as vili, hanem 24-es. Basszus! Útvonalmódosítás, rohanás, kapkodás, 7-es buszról majdnem leesés, leszállás után öt perc nosztalgia, közben a főni is befut, jó, menjünk tovább. Dögunalom konferencia, főni közli, hogy nyugodtan menjek, ha nem bírom, mondom jó, kettőtől úgyis program van a Cégnél a többiekkel. Hazaesés, kutyafuttában evés, rohanás vissza a Céghez, kártya, miegyéb. Kettőtől ötig fejtágítás, kis kitérővel hatra értem haza. Holnap nem megyek be, hétvége, szünet és egyéb finomságok, oh yeah. És az ember így írjon beadandót, itthon hol van áram, hol nincs, cserélik a fővezetéket. Remélem a frigó nem megy tönkre attól, hogy hol hűt, hol olvad. Momentán nincs pénzem egy új hűtőre.
Egyébként I love Budapest, mondtam már? 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése