Pasifront

No,fikázzuk ki mindazokat,akikkel sikerült összegabalyodnom.Hímneműek,jól nyissátok ki a szemeteket!
Első és meghatározó élményem Kristóf volt.Hát mitmondjak,elég gyászos volt az eleje is,meg a vége is.A közepe(laza két év) nem volt annyira rossz,tekintve,hogy halálosan szerelmes voltam belé.Eleinte még siránkozott a Dórika után,aztán a Bubi kellett,aztán Zatika,Vivike,Nomi,fenetudja.Én valahogy csak akkor kellettem,ha senki más nem volt,ló nincs,jó a szamár is alapon.Megcsalni összvissz kétszer csalt meg,helyesebben csak kettőről tudok,az egyik miatt majdnem szakítottam vele.Persze egy szóval sem mondtam,hogy nekem nem voltak flörtjeim,de kefélni senkivel sem keféltem rajta kívül.Na mindegy,a vége,mint mondtam,csúnyára sikeredett,pedig már az eljegyzésnél meg az összeköltözésnél tartottunk(persze én nem tudtam,hogy ő tervezgeti,ő meg nem tudta,hogy én tervezgetem),de mint mondják,semmi sem tart örökké,de álmomban sem gondoltam volna,hogy én leszek az,aki kimondja a "boldogító" nemet.Prága azért szép volt,meg a Balaton is(az első),ezt nem tagadom.Szeretettel vegyes nosztalgiával gondolok az együtt töltött szép napokra,s hazudnék,ha azt mondanám,nem hiányzik.Nem maga Kristóf,hanem az érzés.A boldogság.De lezártam,már csak egy boríték a fiókom mélyén,néhány szép fénykép hátrahagyott kamaszkoromból.
Kristóf után jött Lali.Az egyes számú.Még Debrecenben ismertem meg,egy bandához hívtak énekelni,de nem lett belőle semmi.Lalival is csak telefonálgattunk,meg sms-ezgettünk.Hittem a szép szavaknak,aztán pofára estem,szerencsére nem ütöttem meg magam nagyon.Még idejében észbekaptam,mondván "Messziről jött ember azt mond,amit akar."Csúnya volt ez is,azóta nem is beszéltem vele,s bevallom,nem is szándékszom.
Következett Gergő,akivel Szentendrén,egy fotózás alkalmával hozott össze a balsors.Egész jól indult,de az ösztöneim azt súgták,valami nem stimmel.Helyesen tettem,hogy az ösztöneimre hallgattam.Kiderült,hogy borzasztóan egoista,nekem meg ilyen ember nem kell.Majdnem az ágyamban kötött ki,kész szerencse,hogy csak majdnem.
Kis szünet,egyetemi napok.Sehol nem láttam egy értelmes pasast,akivel esetleg el tudtam volna képzelni bármit is.Kigyúrt fazonok mindenfelé,ahol nem,ott igénytelen izémicsodák,akiket erős túlzás embernek nevezni.Válogatós vagyok,csak nehogy úgy járjak,mint szegény jó nagyikám,aki addig válogatott,míg kiválasztotta a legrosszabbat.A nagyapámat.
Még a nyáron felvett msn-re egy török srác,vf-ről.Ismerek onnan pár törököt,tízből kilenc bunkó,perverz és szegényes az angoltudása,annyira,hogy egy büdös szót nem értek abból,amit mond,mert még az I-t se tudja helyesen leírni.De Ilker más volt,kedves,romantikus és persze veszettül jóképű.Október elején kezdtünk el romantikázni,röpködtek a szívecskék.Aztán egyszer csak közölte,hogy ő nem bírja a távkapcsolatokat és ő ezt nem akarja.Szólhatott volna előbb is.
Robinál a hangszerboltban ismerkedtem meg kettes számú Lalival(tisztára mint a francia királyok.Első Lajos,második Lajos,tizenakárhanyadik Lajos).Megbeszéltük,hogy este átnéz a próbánkra.Aranyos volt,úgy nézett rám,mintha valami csodát látna,megfogadtam,hogy nem hagyom ennyiben.Aztán randiztunk,vagy valami olyasmi.Inkább nevezzük máshogy.Találkoztunk,gondoltam elsörözgetünk,de az első kérdésével elvágta magát nálam.Le akart velem feküdni,de azért ezt én nem így képzelem el.Az első randi első kérdése ne az legyen,hogy "Van otthon nálatok valaki?"
Derült égből villámcsapás.Egy nagymacska lépett az életembe,hangtalanul,behálózva elmémet.Magába bolondított már akkor,amikor megismertem.Nevet nem említek,még a végén magára ismer.A lényeg,hogy volt szerencsém megízlelni,s azóta se tudom feledni.Csúnyán összekaptunk nemrég,azóta hidegháborús módszereket alkalmazunk egymással szemben.De a játszma korántsemért véget...