2006. december 4., hétfő

Szánalmas vagyok.De most komolyan.Nem sajnáltatni akarom magam,nem erről van most szó.Egyszerűen csak leültem egy jó hosszú kihagyás(több,mint fél év)után a zongorámhoz,mert formába kell hoznom magam.Elkezdtem játszani és körülbelül két perc után sírvafakadtam.Nem mozog rendesen a bal kisujjam,meg folyton melléütök,pedig hallom a fejemben a dallamot.Mindig így játszottam,hallottam,hogyan kell szólnia és ment is régen.A hangokat persze még megtalálom most is,de olyan nehéz...Teljesen máshogy mozog a kezem,nem azt csinálja,amit én akarok.Ez komoly gond,pedig én TÉNYLEG akarom csinálni,mert most végre lenne lehetőségem.Azt csinálhatnám,amit szeretek,úgy,ahogy szeretem,olyasvalakivel,akit kedvelek.Nem is kicsit.De erről nem akarok most beszélni,egy korábbi,nem publikált bejegyzésemben részletezem a dolgokat.Majd akkor publikálom,mikor már lehet.De most még nem,előbb tisztáznom kell egyet s mást magammal,Vele,a körülöttem élőkkel(vonatkozik ez a kedves exemre,a mélyen tisztelt baráti körömre,valamint imádott családomra).Mindenesetre Vele akarok dolgozni,ebben biztos vagyok,csak kicsit berezeltem.Nagy volt a szám,és lehet ebbe most beletörik a bicskám,de akkoris megpróbálom.Hátha sikerül...Talán még jó is lehet,csak össze kell szednem magam kicsit.
Kérek hozzá kiskanalat,kicsik a darabok,amikre szétestem! 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése