Norewa és a Csokibolt

Nem, ennek a sztorinak semmi köze a Charlie és a csokigyár című csodához (amiben az isteni Johnny Depp játszik). Az egész egy telefonhívással kezdődött. Via barátnőm szólt, hogy közös szívünkcsücskének, Editnek szüksége lenne valakire a Csokiboltban, a munkahelyén, aki besegít a fagyipultban. Éppen ráértem, meg hát ugye a pénz sem jött rosszul, szóval bevállaltam a melót két napra. Oké, akkor szerda reggel, kilenc harminc, Veres Pálné utca nyolc szám. Sötét nadrágot hozz, póló van. Hát sötét nadrágom csak cicanadrág van, meg a nadrágszoknya, utóbbi épp mosásban, úgyhogy akkor fekete szoknya. 
Persze semmi sem működött szerda reggel úgy, ahogy én akartam, elég durva késéssel értem be, de Edit nem harapta le a fejem, inkább a kezembe nyomta a felmosót, mert hát ugye takarítással kezdtünk, aztán röviden elregélte, hogymint mennek a dolgok. Kinyitottunk, s míg jöttek a népek, tálcát cseréltünk a bonbonok alatt. Hogy miféle bonbonok? Erről is mesélek rögvest, mert nem hétköznapi konyakmeggyről, meg bitangrossz, kemény, meghatározhatatlan ízű töltött csokikockákról van szó. Szóval tálcacsere előtt, alatt, után fagyit adagoltam, kis zacsi bonbont mértem, gyönyörködtem, szaglásztam. Mert néznivaló volt bőven. Egészen pontosan nyolcvan féle Cadeau bonbon, mind kézzel készült a gyulai Bonbon Manufaktúrában. A cégről azt kell tudni, hogy magyar alapanyagokból, valamint kiváló minőségű belga csokoládéból dolgoznak, és én mondom, káprázatos és isteni ízű csokik kerülnek ki a kezeik közül. Volt szerencsém kóstolni a Jamaicát, ami jamaicai rumos étcsokis bonbon, valamint a Tengeri sós karamellt, ami tengeri sós vajas karamellával töltött étcsoki. Ízre mindkettő felülmúlhatatlan, nem beszélve a dizájnról, ebben a kategóriában az abszolút kedvenc a Citromfüves bonbon volt, merthogy csíkos, illetve a Málna mánia, aminek piros mintáját leginkább lángnyelvekhez tudnám hasonlítani. De érdemes még megemlíteni a boros bonbonokat, nevezetesen a Tokaji aszút, ami természetesen tokajival töltött étcsokoládé, illetve a Cabernet Savignon-t, ez meglepő módon cabernet-vel van töltve, boroshordó alakú, nagyon ötletes darab, valószínűleg finom is (nem mertem megkóstolni, meghagyom az élményt a borrajongóknak).
Hogy egy picit az üzletről is beszéljek, meg kell jegyeznem, hogy a berendezés ízléses, a sötét bútorok hangulatosak, nem beszélve a sötét türkiz falról, ami megintcsak szívemcsücske. A hely elég pici, így sajnos nincs lehetőség arra, hogy az ember ülve fogyassza el a sütijét, vagy a kávéját, de ez nem feltétlenül zavaró, hiszen a látvány bárkit magával ragad és már nem is olyan fontos az a szék... Apropó kávé, egy sok évtizedes, félautomata, csillogó ipari kávégép ontja magából az illatos és finom barna nedűt. Sima presszókávé, cappucino, jegeskávé, bármi, amit a kedves vendég kitalál. Ha már jegeskávé, feltétlenül mesélnem kell a fagylaltról, ami szintén kézműves. Krémes, finom, nem túl édes, nem túl tömény, egyszerűen tökéletes.  
Nagyon sok szeretettel ajánlom tehát minden igényes édességrajongónak a Cadeau Csokoládé Cukrászdát. Én biztosan visszamegyek, ha dolgozni nem is, vásárolni feltétlenül.

A lehetőséget köszönöm Editnek, valamint Balogh Boglárkának és férjének, Hajtó Gábornak!