Mindenféle bacilusok

Megfázott. Azt mondja, már múlik, én ma nem ezt látttam, valószínűleg csak engem akart megnyugtatni. Ebből kifolyólag nemnagyon volt még bújás se, nekem most nem hiányzik egy nátha miatti kényszerpihenő. Vagyis de, egy kis pihi jólesne, de nem most, ki kell bírnom az őszi szünetig(mindjártittvan,mindjártittvan!). Tehát beteg, ennek örömére tegnap délután, illetve este alkottam neki gyógyteát. Találtam egy üres tormásüveget(én ilyenekben tárolom a gyógynövényeket. Leszedem az eredeti címkét, alkohollal lemosom a ragasztót, kimosom az üvegből a maradék tormát, fertőtlenítem, kifüstölöm és már mehet is bele a szárított-aprított növény),számolgattam egy sort, egyszerűsítettem a recepten, ami Mindannyiunk Édesapjának könyvében volt, aztán összeraktam az alapanyagokat és kevertem rajta egyet. Ma meg jól a kezébe nyomtam a felcímkézett, gondosan lezárt csodát és elmondtam neki, hogymint kellene alkalmazni, hogy két napon belül helyrejöjjön. Remélem érek annyit, hogy hallgat rám. 
Nagyon édes volt egyébként, végigállta velem a sort a Gólyavárban, érvényesítettem a diákigazolványomat, mert már csesztetett az ellenőr a múltkor. Aztán szépen elmásztunk a Nyugatihoz egy ismert kocsmába, én ittam egy dobozos colát, ő sört kért és kapott. Mivel az időhiányom kóros méreteket ölt, megbeszéltük, hogy a fél ötös busszal mászok haza, volt olyan kedves és kikísért és akkor összefutottunk Atissal, aki elég morc volt rám onnantól, nem mintha különösebben meghatna. Kérdezte, hogy ki az, én meg elmagyaráztam neki röviden a helyzetet. Ez van. Játszom az elérhetetlent,illetve mostmár nemcsak játszom. Tényleg elérhetetlen vagyok minden hím számára. A puffogó szingli bizonytalan időre távozni kényszerült, itthagyta maga helyett a szerelmes Norewát.