Edzőterem

Tegnap edzőteremben jártam. Tizensok éve nem volt tesiórám, csak tavaly előtt jártam le viszonylag rendszeresen hétfő reggelenként bizonyos helyre reggeli alakformáló tornára. Ledérke találta ki az egészet, mivel most ugye fogyókúra és nem akarjuk, hogy lógjon a bőr ott, ahol lemegy a háj. Nincs is messze a hely, itt van a sarkon. Van futópad, bringa, egy halom gép, súlyzók, boxzsák(nagy szerelem lesz a miénk, már érzem), minden ami kell.
Szóval tegnap, miután egész éjjel ügyeltem, kilenckor fogtuk magunkat és elcsattogtunk, hogy majd edzünk egy órát. Nem is volt ezzel baj, megbeszéltük az ott lévő hölggyel, hogy mit kéne, hogy kéne, aztán bringára pattantam, mire Ledér hangosan felnyihogott, eszébe jutott az a jelenet a Bridget Jones naplójából, amikor Bridget eldönti, hogy ő most lefogy, elmegy edzőterembe és leszédül a bringáról. Általános derültség, közben töretlen lelkesedéssel téptem a pedálokat tizenöt percig. Váltás, futópad. Hát életemben ilyen jó még nem volt, maradtam volna örömest fél órát is, de hát azt mondták, nem kéne, atom mód izomlázam lesz(így nem lett, még szerda este seggre estem tánc közben, pont a csontra, na az fáj, de izomláz az nincs), tehát öt perc pihi(ha az ember leszáll a futópadról, kicsit szédül ugye) után újabb gépre pattantam, lépcsőzés lett volna, de nagyon előre csúszott a lábam, majdnem bokatörés lett belőle, úgyhogy ezt a kérdést felfüggesztettem. 
Lemásztunk a lépcsőn, jöttek a súlyzók. Kiderült, hogy amit eddig csináltam otthon a kis vicces bugyirózsaszín súlyzóimmal, azt jól csináltam, de azért mutattak újat is. Lelkesedés megvolt, nagyokat röhögtünk egymáson Ledérrel, aztán a lány észbe kapott, hogy ő 11-től dolgozik, én meg ugye semmit sem aludtam az éjjel, szóval szépen hazaszivárogtunk egy óra mozgás után.
Jó volt, máris hiányzik. Ma megyek megint, ha minden igaz :)