2007. november 18., vasárnap

Életcél...Vagy valami hasonló

Azt mondják,hülyeség csak azért hozzámenni valakihez,mert szereted,s legalább ugyanekkora hülyeség csak azért elválni valakitől,mert már nem szereted.Én mégis megtenném,mert egy kapcsolat érzelmek nélkül már csak teher,s nem találom értelmét. 

Azt mondják,a szeretet végtelen,s attól,hogy eggyel több embernek adsz belőle,a többieknek nem jut kevesebb.Nem tudok "kicsit" szeretni,csak nagyon,s akit szeretek,azzal megosztom mindazt,amim van. 

Hazudni bűn.Épp elég botlásom volt,de hazudni szeretek a legkevésbé.Nem mondom,hogy sosem hazudtam,s azt sem,hogy többet nem fogok,de igyekszem őszintének és érzőnek maradni egy hazugságokkal teli,rohanó,érzéketlen világban.Baj ez?Nem hinném. 

Nem szeretem a világot,amiben élünk.Nem szeretem az érzéketlen embereket,a rohanást,hogy elsőre ítélünk,hogy nem figyelünk oda a másikra.De hiszem,hogy az emberek egyszer észbe kapnak,hogy megfordul még a világ,s hogy az én gyerekeim,vagy az ő gyerekeik már egy szebb,jobb világban fognak élni.Ezért élek.Mosolyt akarok csalni az arcokra,ha csak rövid időre is. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése