2014. október 17., péntek

...

álmodozom egy olyan életről, ami sosem lesz az enyém
egy házról, aminek az árából otthon négyet vehetnék
de első körben inkább csak egy olyan albérletről, ahol nem tíz emberrel kell osztoznom egy fürdőszobán
ahol nem kell dugdosnom a holmimat


mindezt úgy, hogy van tíz font a pénztárcámban. arra sincs pénzem, hogy hazamenjek. elsüllyedek szégyenemben.


a napló fedele bezárul. majd újra kinyitom, ha nem csak szégyenteljes dolgokról fogok tudni írni.

egy csődtömeg vagyok. egy semmi. egy nagy nulla.