2014. június 27., péntek

Pénteki projekt #20

Frissítsd fel a tudásod!

Ismered a mondást, Kedves Olvasó, a jó pap is holtig tanul. Mivel a világ folyamatosan változik, minden nagyon pörög, elengedhetetlen, hogy mindig naprakészek legyünk. Ez nem csak a hétköznapokra vonatkozik (technikai újdonságok, politikai események, bulvár, miegyéb), hanem a munkára is, jó, ha időnként utánanézel, változott-e valamilyen téged érintő jogszabály, vagy hogy egy másik példát mondjak, ha irodában/hivatalban dolgozol, nem árt, ha megérdeklődöd, hogy a WinXp helyett milyen operációs rendszert raknak fel a számítógépekre, amikkel dolgoztok (tudom, hogy sok helyen még mindig használják), mert ha esetleg olyan, amit még nem ismersz, otthon, bénázás nélkül utána tudsz nézni annak, hogyan működik, és sokkal egyszerűbb lesz majd élesben boldogulni vele.
Ha például tanítasz, keress rá néhány friss tanulmányra, tudományos felfedezésre, mert a továbbképzésen nem biztos, hogy lesz róla szó. A régi jegyzeteket, egyetemi tankönyveket is érdemes időnként átböngészni, újraolvasni, ezzel szinten tartva saját magadat. Sosem tudhatod, mikor kell teszem azt irodalmi párhuzamot vonnod egy történelmi eseménnyel.
Az iskolások, pláne az egyetemisták valószínűleg most a felmenőimet fogják szidalmazni, de ha a nyári móka-kacagás mellett rászánnak naponta néhány percet arra, hogy (ha magukban felmondva is) átismételjenek ezt-azt az előző évi tananyagból, szeptemberben sokkal könnyebb lesz visszarázódni a mókuskerékbe, és nem lesz olyan gyászos az "Ennyit felejtettem" típusú év eleji felmérők eredménye.




Hogyan csináld?
Bontsd szét "emészthető" részekre az anyagot, amit át akarsz venni. Tűzz ki magadnak kisebb határidőket, célokat, például "jövő hét végéig átismétlem a gráfokat", vagy "szombat estig megtanulom, hogy működik a linuxos szövegszerkesztő". Minden kis cél teljesítésekor jutalmazd meg magad valami aprósággal (hosszabb pihenővel, egy filmmel, egy csésze mézes teával).
A határidőket vezesd a naptáradban (vagy a filofaxodban), nem csak azért, hogy könnyebb legyen észben tartani a kitűzött célokat, hanem hogy lásd, honnan indultál, adott idő alatt mennyit teljesítettél, reálisak-e a saját magaddal szemben támasztott elvárásaid. Előre tervezd meg, mennyi időt szánsz egy részfeladat teljesítésére (én átlag napi két órát töltök most a brit történelem tanulmányozásával), ütemezd úgy a többi teendődet, hogy jusson időd a tanulásra, ismétlésre. Ha a főnökeid/tanáraid látják, hogy keményen dolgozol és naprakész vagy, hamarabb és könnyebben jutsz előre, ösztöndíj, előléptetés, fizetésemelés lehet a jutalmad.

2014. június 19., csütörtök

Tervek, avagy a nap, mikor rájöttem, merre is van az előre

Nem kell annyira örülni, munkám az változatlanul nincs, Kedves Olvasó.
Ennek több oka is van, az egyik, ugyebár, hogy fizikai munkára (sajnos) alkalmatlan vagyok, tehát a mezőgazdasági munka, mint olyan, kizárva. De ezzel együtt kiesik a konyhai munka is, hiába csináltam Piri mamánál jó sokáig, itt azért mégsem ugyanaz. Nem mondom, hogy nem jelentkeztem konyhai munkára, lesz ami lesz alapon elég sok álláshirdetésre írtam az elmúlt néhány hétben. Interjúkon, próbanapokon voltam, egyelőre sikertelenül. Néha elkeseredem, de aztán felmászok valamelyik álláskeresős honlapra, jelentkezem pár hirdetésre és reménykedem tovább.
A hosszútávú célom mindenképp a tanítás, egyszerűen annyira megszerettem még annak idején a nyelviskolában (Dóri, felejthetetlen időszak volt, minden percét imádtam!), hogy sziklaszilárd az elhatározásom, miszerint ezt akarom csinálni itt Angliában is, természetesen itt nem angolt tanítanék, hanem történelmet, ha már egyszer úgy hozta a jósors, hogy van belőle egy diplomám.
Hallottam azért Dé barátomtól olyat, hogy itt a magyar diplomát feldughatja az ember lánya a kis formásba, aztán csilingelhet vele, hát az a helyzet, hogy baromira nem mindegy, miből diplomázol.
Mivel nekem "sima" BA diplomám van, nem kezdhetek azonnal tanári melót keresni, mert szükségem van egy QTS-re, ami a Qualified Teacher Status. Hiába végeztem el otthon egy pedagógia modult, mivel ez nem szerepel a diplomámban, sokat nem tudok vele kezdeni (pedig ha tudnám igazolni, automatikusan járna a QTS), az eddigi munkatapasztalatomat meg vagy elfogadják, vagy nem, ez már az adott iskola vezetőségén múlik. Vannak persze független (nem állami) iskolák, ahol elvileg lehet QTS nélkül is tanítani. Hosszú távon viszont mindenképp kellene.
Hogyan szerezzek tehát QTS-t?
Első körben még otthon próbáltam utánanézni annak, hogyan is lehet valakiből tanár, jól bele is gabalyodtam az education.gov.uk útvesztőjébe, nem igazán tudtam, hogy merre induljak és jól be is pánikoltam, hogy 4-5 év egy képzés. Szerencsére ez a helyzet csak akkor áll fenn, ha érettségi után jelentkezel, ilyenkor vagy pedagógiát tanulsz, vagy lesz egy BA/BSc diplomád valamiből és mellé a tanári minősítés. Ha már van alapdiplomád, akkor kicsit más a szitu, erre egészen pontosan tegnap sikerült rájönnöm (nevess nyugodtan, Kedves Olvasó). Több lehetőség van. Posztgraduális képzés (1-2 év, attól függően, hogy nappalin vagy levelezőn csinálod-e), azaz PGCE. Nem ad automatikusan QTS-t, hanem NQT, azaz Newly Qualified Teacher leszel tőle, egy év tanítási gyakorlat után jár a QTS. Van olyan tréning is, ami "terepen" tehát magában az iskolában zajlik, ilyenkor valamennyi fizetés is jár, nekem valami ilyesmi a tervem. Tanárasszisztensként is lehet dolgozni, iskolafüggő, hogy részmunkaidős, vagy teljes munkaidős pozícióban, aztán lehet továbbmenni PGCE-re. Hogy a képzés pontosan mennyibe kerül, azt még egyelőre nem sikerült kiderítenem.
Mivel itt is nagyjából az megy, mint otthon, tehát elsősorban nemzeti történelmet tanítanak, szépen előástam a szunnyadó történészt és nekiálltam felfrissíteni illetve kibővíteni a tudásomat.

2014. június 3., kedd

Heti mottó #26

"Ne azon aggódj, mi sülhet el rosszul, gondolj arra, mi sülhet el jól"

Két nap híján egy hónapja, hogy kiköltöztem Londonba és továbbra sincs munkám, ami elszomorít. Tegnap össze akartam csomagolni és haza akartam menni, de tudom, hogy nem tehetem meg. Nem hagyhatom itt a SZERELMEMET. Nem tudok nélküle élni. Szóval úgy döntöttem, igyekszem pozitívan hozzáállni, folytatom a munkakeresést.