2007. november 30., péntek

Kettes számú kutymorgó

Fú,ezt el kell mesélnem! Hazajövök,épphogy szállok ki a kocsiból,sógorpajti azzal fogad,hogy "vigyázzá' sógorasszony,mer két kutya van" mondom ez félrebeszél vagymivan,megyek be,mondja anyum,hogy Arika kint játszik a másik kutyival,mondom itt mindenki megkergült,akkor mondja sógor,hogy kint volt az udvaron,tett-vett,hordta be a motyókat és a nyitott kapun bejött egy palotapincsi.Megyek ki,nézem,tényleg két kutyi van,ottvolt ugye az "alapfelszereltséghez" tartozó Ari és a plusz fő,ez a pöttöm.Kissrác,ezt két dologból tudtam megállapítani,az egyik,hogy kétpercenként meg akarja hágni Arit,a másik,hogy meglestem és van neki szerszáma :D Aranyos,kb fél éves lehet,mert még nagyon pöttöm és a fogainak a fele nem bújt még ki rendesen. Megharapták szegénynek a fülikéjét,meg elég koszoska meg büdi,úgyhogy őt nem engedtük be éjszakára,csak az előszobába,de tök jól tűrte.Jólnevelt kutyi(szobatiszta és tudja mi az,hogy "nem szabad"),biztos várja valaki haza,úgyhogy most lesem a hirdetéseket,hátha megtalálom a gazdiját,de ha nem lesz meg,akkorse szeretném megtartani.Nem azért,mert nem tetszik vagy mert gonosz vagyok,egyszerűen csak nem akarom,hogy Arinak "versenyeznie" kelljen értem.Az este is úgy bújt hozzám,mint aki attól fél,hogy a másikat jobban szeretem.
Szóval gazdikeresés gőzerővel,majd az állatorvosokat is körbetelefonálom,amúgy is kéne hozzá dokit hívni a füle miatt.Tetoválást nem találtam rajta,a chip meg annyira nem elterjedt,de azért azt is megnézetem,hátha így megtudjuk,kié. 

2007. november 28., szerda

Életjel...


Nem kell izgulni,nem tűntem el,csak holnapra le kell adnom egy szemináriumi dolgozatot és azt írom.Még van belőle másfél oldal.
Fáradt vagyok,de már túl sok munka van benne ahhoz,hogy feladjam, tehát erőt gyűjtök és nekiugrok a maradéknak.Átböngészek még némi forrást,hátha eszembe jut még valami,amiről pofázhatok még egy oldalon keresztül,a  maradék fél oldal a befejezés,az meg már megvan.A fejemben.
16:06 Szerk.: Kész!

2007. november 25., vasárnap

Szemezgettem...

Olvasgatom az archívumot és röhögök jókat a régi vitákon Mircsikével,meg töktudja még kikkel,sok embert szidtam már,engem is sok helyen szidtak,legutóbb a "kiskedvencek",de teszek rá,mindenki írjon rólam amit jólesik,aki ismer,az úgyse ír rólam rosszat :D Nem mer :D Na félre a tréfát.Nem vagyok én olyan rossz,mint ahogy azt egyesek meg kettesek hiszik.Annál sokkal rosszabb vagyok *ördögimosoly*
Visszanéztem a ballagásomat,hát mitmondjak.Kedves rokon,ne vedd zokon,de még mindig haragszom rád,csúnyarossz voltál.Majd akkor beszélek veled legközelebb,ha a lagzimat szervezem.Talán meghívlak...
Néztem hajdanvolt "nagy" szerelmeket,kis szerszám,nagy egó,nagy orr,nagy szerszám,nagy haj,nagy baj,agybaj.Az is volt ám,részemről is,vonzom a hülyéket,komolyan mondom.Egyszer lenne szerencsém,Istenek,de boldog lennék!
Találtam buli előtti és buli utáni bejegyzéseket.Szépet,jót,rosszat,csúnyát,szomorút, véradósat,szervezkedőset,fikázást és ajnározást,saját és kölcsönvett gondolatokat.
Néztem a kutyát,a Lilit meg az Arit,néztem a gyerekeket,Ádit,Pankát.Van itt minden,soksok hónap soksok bejegyzése.Grafomán állat vagyok.De ha nem lenne blogom,ki kéne találni,de legalábbis más módszerrel próbálnám idegesíteni a népet.Katasztrófának kéne történnie ahhoz,hogy abbahagyjam :)

2007. november 22., csütörtök

Egy doboz szeretet Karácsonyra...


Csillustól loptam az ötletet,remélem nem haragszik meg érte.Az ajándék receptje egyszerű: kapj elő egy cipősdobozt,lehetőleg olyat,ami jó állapotban van(nem rágta meg a kiskutyád,nem ázott el,satöbbi) és aminek az alját és a tetejét is külön-külön be tudod vonni csomagolóanyaggal.Ha a csomagolás megvan,töltsd meg a dobozt olyan dolgokkal,amiknek szerinted egy gyerek örülne(játék,meséskönyv,tudomisén,a lényeg,hogy szívből jöjjön),adj hozzá némi szeretetet,hiszen ez fontos,a Karácsony a szeretet ünnepe.Ha ez is megvan,zárd le a dobozt és írd rá,hogy milyen korú és nemű gyermeknek szánod a csomagocskádat (pl.: fiú 6 vagy lány 11).Ha mindezzel megvagy,legkésőbb december 16-ig add le a dobozt a begyűjtőhelyek valamelyikében,ezekről bővebb info itt:http://www.ciposdoboz.hu Ha valami oknál fogva mégis postán szeretnéd eljuttatni az ajándékot,az alábbi címre küldd:
Baptista Szeretetszolgálat - Utcafront,1102 Budapest, Bánya utca 1.
Én már elkezdtem cipősdoboz után kutatni a szekrény alján...Tedd meg te is,tedd boldoggá egy kisgyerek karácsonyát!

2007. november 20., kedd

Gólyabál

Szándékosan nem írtam róla eddig,azt vártam,hátha megváltozik a véleményem,az elmúlt napok "megszépítik",de nem így történt.Azt,amit akkor este éreztem,semmi se szépíti meg.
A műsor nagyon jó volt,a keringőn fetrengtem a röhögéstől,mert a koreográfia majdnem ugyanolyan volt,mint a miénk,igen,volt kihajolós(esetemben cicikiesős) figura is.
A táncművészetisek előtt le a kalappal,mármint a diákok előtt,az igazgató úrtól és a HÖK elnöktől nem voltam elájulva,mert ellentétben a mi dékánunkkal meg a Börnivel ;) ők "felolvasóestet" tartottak(értsd:  előre megírt beszédet mondtak).A gólyatáboros film is jó lett volna,ha nem adódik néhány apróbb technikai probléma,de ez bocsánatos bűn,ha az ember a bölcsészkarra jár.Találkoztam a Mersével is,tökre örültem a kis fejemnek,meg ő is,megdicsért,hogy milyen kis szép vagyok(pedig mennyire nem... :P)
Eddig ugyebár minden szép és jó,innentől jön a feketeleves.A bordó ruhám volt rajtam,akik ottvoltak a szalagavatómon/ballagásomon vagy tavaly a Gösseres szilveszteri bulin,azok tudják,akik nem,azoknak elmondom,hogy ez egy bordó alapon fekete virágos fűző meg egy bordó szoknya,van belőle még jónéhány darab a világban.Na igen ám,de a franc gondolta volna,hogy a gólyabálon öt(jól olvassátok,öt)leányzó veszi fel ugyanezt a ruhát rajtam kívül.Egyikükkel ráadásul egy társaságban voltam.Apropó társaság,kevés kivétellel ugyan,de mindenki a párjával érkezett,én a kivételek közé tartoztam.Ez is bosszantott,bármerre mentem,ölelkező,csókolózó,táncikáló párocskák.Mitmondjak,nem volt kellemes a látvány,ennél kellemetlenebb volt a fájó lábam,az egész estét végigálltam,mert egy árva szék sem volt,ami vicces,tekintve,hogy abban az előadóban volt a bál,ahová néprajzra és történettudományra járok és biztosíthatok mindenkit,akad ott elég szék,csak az összeset kivitték.Még véletlenül se hagytak ott egyet sem,de nemhogy a teremben,az épületben se nagyon.Maradt hát az ablakpárkány,ott elücsörögtem,amikor épp nem volt vetítés vagy egyéb műsor.A végén már ott se volt hely.
Volt még egy sátor,ami a nagyon fantáziadús Bulisátor nevet viselte,ott lehetett dohányozni,le is mentem kb két eukaliptusz cigire,de olyan hideg,büdös,koszos meg sötét volt,hogy nem szívesen maradtam ott,pedig még a zene se volt olyan szörnyű,ellentétben a Nagyteremmel,ahol valami nagyon alter banda tépte a húrokat,a két magát énekesnek valló nő meg az én idegeimet.Sértődés ne essék,attól,hogy nekem nem tetszik,még lehet jó,mert hát ki vagyok én,hogy lefikázzam(valaki,aki hatéves kora óta tanul zenét és tudja,mi a jó)...
Gondolom ezek után senki sem csodálkozik azon,hogy éjfélkor szépen hazasétáltam.

2007. november 19., hétfő

Születésnap II.

Boldog születésnapot Neked,aki ma lennél huszonkilenc!Itt kéne ülnöd velünk,együtt kéne örülnünk annak,hogy ismét öregebb lettél egy évvel,de így csak a szomorúság marad és a csodálkozás,hogy "jé,már ennyi idő eltelt azóta,hogy elment ez a lány..."
Másfél éve már.Hiányzol.Azt kívánom,bár másképp lenne.

Sok boldog névnapot minden Erzsébet nevű ismerősömnek,különösen a keresztanyumnak!
Drága Bözsi!
Örülj a névnapodnak,az nem mondja meg,hány éves vagy! :D Csak vicceltem,te nem öregszel,csak én lettem kis copfosból egyetemista...
Szeretlek!
Norewa 

2007. november 18., vasárnap

Életcél...Vagy valami hasonló

Azt mondják,hülyeség csak azért hozzámenni valakihez,mert szereted,s legalább ugyanekkora hülyeség csak azért elválni valakitől,mert már nem szereted.Én mégis megtenném,mert egy kapcsolat érzelmek nélkül már csak teher,s nem találom értelmét. 

Azt mondják,a szeretet végtelen,s attól,hogy eggyel több embernek adsz belőle,a többieknek nem jut kevesebb.Nem tudok "kicsit" szeretni,csak nagyon,s akit szeretek,azzal megosztom mindazt,amim van. 

Hazudni bűn.Épp elég botlásom volt,de hazudni szeretek a legkevésbé.Nem mondom,hogy sosem hazudtam,s azt sem,hogy többet nem fogok,de igyekszem őszintének és érzőnek maradni egy hazugságokkal teli,rohanó,érzéketlen világban.Baj ez?Nem hinném. 

Nem szeretem a világot,amiben élünk.Nem szeretem az érzéketlen embereket,a rohanást,hogy elsőre ítélünk,hogy nem figyelünk oda a másikra.De hiszem,hogy az emberek egyszer észbe kapnak,hogy megfordul még a világ,s hogy az én gyerekeim,vagy az ő gyerekeik már egy szebb,jobb világban fognak élni.Ezért élek.Mosolyt akarok csalni az arcokra,ha csak rövid időre is. 

Születésnap I.

Szeretnék nagyon boldog első születésnapot kívánni a velem alvó és most is az ölemben csücsülő szőrmóknak,a kiskutyámnak,Artemisnek.Ne nevessen ki senki,nagyon szeretem őt,nagyon fontos nekem ez a bejegyzés.
Remélem hosszú,boldog életed lesz mellettünk,kicsi kincsem!
Szeretettel:
Gazdád 

2007. november 15., csütörtök

Főzőcske okosan, szépen...


Fáradt vagyok,nem sokat aludtam a héten,de a kedves családtagjaim szerint amúgyse normális,hogy 10-12 órákat vagyok képes végigaludni(megkérdeztem olyat,aki ért hozzá,igenis normális dolog),de erőt veszek magamon és még nem fekszem le hunyni,annál is inkább mert éhes vagyok,meg egyébként is ha most ledöglök,éjfél körül felkelek és akkor megint éjszakázás,annak meg semmi értelme.
Tehát most majd nekiugrok főzni,a csirkét vagy pulykát(nemtom beazonosítani így fagyasztva és nincs felcimkézve),vagyis ismeretlen eredetű madármellet kivettem a fagyóból,most olvadozik némi langyos vízben.Csinálok majd hozzá steak krumplit mert a püréhez most nincs türelmem,meg ecetes-lilahagymát,olyat még sose csináltam,de az elméleti része megy a dolognak.Via ne izgulj,semmi Yarnás húzásom nem lesz,meg tudom különböztetni a cukrot a sótól :D Meg amúgyis,ha elszúrom,hát úgykell nekem,én eszem meg,mert Andymanó nincs itt,hazament.Én holnap megyek ingyiribingyiri...gólyabálba :) aztán szombaton haza,mert dolgom van otthon,hétfő este tolom vissza a képem.
Amit eddig csináltam és jól sikerült:
-tócsni Andyval közösen
-krumplipüré úgy,hogy én pucoltam és főztem meg a krumplit
-ipolyparti pulyka(anyu mondta,h mit kell belerakni én meg nekiugrottam és összeraktam)
-tanyai ragu(anyu telefonba diktált,az volt a menü és papus megette,a vendégek meg jöttek,szakács sehol,anyu messze)
-tatár beefsteak(szegény Urbán Árpi bácsinak,még mikor élt és tökre ízlett neki)
-steak krumpli(múlt csütörtökön mert éhes voltam)
-tzatziki(mert nem művészet)
-mákos guba,fahéjas guba
-puding
-kókuszkocka,legalábbis a piskótája
-forró csoki igazi csokiból
-tojásrántotta(mert alap)
-számtalanféle saláta,mert folyton salátát gyártok
Hirtelen ennyi jutott eszembe.

2007. november 13., kedd

Mert szeretjük :)

Tegnap Viánál voltam,hármasban rosszalkodtunk Edittel(csendben megjegyzem,isteni salátát alkotott),vacsi,pezsi,mert tudunk élni.Vacsi után FMA-t néztünk,aztán Edit elment :( Mi meg nekikezdtünk kitárgyalni a Yarna-Damien párost :D Játszottunk is,gurultunk a röhögéstől.Yarna hisztizett egy sort meg Isabelle is,szegény Damient két oldalról támadták,ebben az a vicces,hogy Dam lényegesen magasabb mindkettőjüknél.Szinte látom,ahogy a két "egyhatvan" magas(mély?),törékeny nőci nekiront a náluk 20 centivel magasabb pasasnak,aki ugyan nem egy kigyúrt állat,de azért akad benne erő...A puszta gondolatra is elkezdek vihogni,nem még ha visszaolvasom a játékot.
Szeretek játszani :D 

2007. november 7., szerda

Levettem...

...mert teljesen szétesett tőle a dizájn.Marad ez így,mert egyszerűségében gyönyörű.Nekiesek a Három nővérnek meg a vf-es cultnak,mert most van időm rá,elmaradt a latinom.Hurrá.
Szombaton Márton nap :) libazabálás,újbor,nyami. 

2007. november 4., vasárnap

Kész :)


Kész a jobboldal,lehet örülni :D Mostmár nem üres,nekieshetek a Három nővérnek,de perpill még ötletem sincs...
Gondoljgondolj...*Micimackófíling*
Ja a fürdőajtó is kész.Ződ...Szexi...

2007. november 1., csütörtök

Emlékszem...


Emlékszem a meséidre.Azokra,amiket magadról,anyáról,a többiekről és rólam mondtál.Emlékszem arra is,milyen élvezettel mesélted és én csüngtem ajkaidon,ittam szavaidat.
Emlékszem arra,amikor borsót fejtettünk a nyáriban,vagy babot az almafa alatt a fűben.
Emlékszem,mikor megmutattad a naposcsibéket,a kis pulykákat,a fácánt,meg a gyöngytyúk aprócska tojásait,amiből hat kellett egy jó rántottához.
Emlékszem,mikor csirkét vágtál és magyaráztad,hogy a csirkének melyik része finom meg hogy melyik mire való.
Emlékszem az illatodra.
Emlékszem az érintésedre,arra,hogy mennyire szeretted a hajamat babrálni és hogy én mennyire szerettem arra ébredni,hogy cirógatod a hajamat,arcomat.
Emlékszem,milyen voltál,mikor haragudtál rám vagy anyára,de arra is emlékszem,mikor büszke voltál ránk valamiért.
Emlékszem a mosolyodra,de nem emlékszem könnyekre,mert sosem láttalak sírni.Büszke,erős asszony voltál,akihez mindig jó volt hazamenni.Mert emlékszem arra is,mikor velünk laktál,a közös estékre,arra,hogy mindig együtt ebédeltünk.
Emlékszem a hangodra,amikor énekeltél,amikor felhívtál,annál szebb nem volt.
Emlékszem a cukorka ízére,a túrós lepény illatára,a herőkére és a derelyére.Emlékszem a disznóvágásokra és a virágoskertre.
Emlékszem arra is,hogy féltem tőled kiskoromban és sajnálom az elvesztegetett időt,de emlékszem,mennyire szerettél és milyen boldog voltál,valahányszor kimentem hozzád.Arra is emlékszem,hogy hívtál.
Emlékszem,mikor a Nyírjesben voltunk.
Emlékszem arra,mikor együtt aludtunk,féltél,hogy éjszaka megrúglak és fájni fog a lábad,de én vigyáztam.
Emlékszem arra is,mikor már nem ismertél meg,emlékszem a fájdalomra,amit éreztem,mikor elmentél és amit minden születésnapodon,karácsonykor,halottak napján ugyanúgy érzek.Emlékszem a könnyek ízére,Urbán Árpi bácsi beszédére.
Emlékszem Rád.Szeretlek és hiányzol.
Emlékszem Rád is,arra,hogy a mama hogy szeretett.
Emlékszem,minden alkalommal sírtam,mikor hozzád mentünk.De erős voltam,amikor lehetett,meglátogattalak.
Emlékszem a szemedre,a csokoládébarna mélységre,ami úgy csillogott,valahányszor rámnéztél,mint a drágakő.Minden rezdülésedet éreztem,tudtam mikor jó és mikor fáj,mikor örülsz és mikor vagy szomorú.
Emlékszem a mosolyodra,a könnyeidre.
Emlékszem,hogy irigyeltem a szemöldököd ívét.Nekem sosem lesz olyan gyönyörű szemöldököm.
Emlékszem,mennyire szeretted a zenét,vagy ha énekeltem Neked és emlékszem,mindig szívesen énekeltem.
Emlékszem a kezedre,ahogy ujjaid az én ujjaimba fonódtak.
Emlékszem,mikor egyszer nagyon beteg voltál és Pestre mentünk hozzád és anyán meg rajtam kívül senkit nem tűrtél a szobádban.Emlékszem,aludtál anya ölében a kocsi hátsó ülésén.
Emlékszem,mennyire szerettem volna,hogy hazagyere és velünk lakj.
Emlékszem,mikor szappant,habfürdőt,meg ruhát vettünk Neked és én azt hittem,nekem lesz,mert még egész kicsi voltam és nem értettem,kinek kell ez a sokminden.
Emlékszem,milyen szép voltál,mikor aludtál.
Emlékszem a napra,amikor elmentél,minden percére,minden szomorúságára,arra,hogy sírni láttam anyát,pedig ő igazán nagyon ritkán sír.Emlékszem a kis fehér rózsafüzérre és a pihe-puha macira,amit tőlem kaptál búcsúajándékba.
Emlékszem a fogadalmamra,a Neked tett ígéretre.
Emlékszem,milyen sokan eljöttek,milyen sokan szerettek Téged.
És emlékszem,hogy Tőled,a testvéremtől mennyi szeretetet kaptam.Mostmár csak hárman vagyunk,a Három Nővér,de sosem felejtünk el.