Az én anyukámnak még a boltot is kinyitják...

...mert a gyereke hülye és nem ér oda időben. Nade kezdjük az elején. Ma átjött a Húgom, nem láttam már vagy egy hónapja, mert elmentek Ukrajnába három hétre és az előtti este jöttek haza, hogy én lementem Mircsimhez, tehát nemnagyon volt alkalmunk találkozni. Elszórakozgattunk, jót derült a csillagocskás laptopom láttán, gondoltuk shoppingolunk egyet, ami abból állt, hogy a százforintos boltban vettem magamnak egy fém tolltartót(mert egyébként a kósza tollak szanaszét szoktak leledzeni a táskámban, pedig én szeretem, ha ott rend van), ő meg egy halom cuki cerkát meg radírt, aztán vettem még magamnak egy fülbogyót (ami igazából fülbevaló, egy nagy fekete bogyó az egész) meg benéztünk a könyvesboltba is, lesz mire elköltenem a dugipénzem, a vampirefreaks előfizu ráér (vagyis annyira nem, addig kéne cselekedni, míg ilyen óccsó a dollár). Hazajöttünk, átmentünk Tesóhoz, ott volt a Peti is, elkezdtünk ökörködni, közben a Hugi elhúzott edzésre. Piri mama meg rámtelefonált, hogy toljam le a képem az edényboltba és hozzam el, amit a kezembe nyomnak. Jó, rendben, majd elhozom. Fél ötkor jön Lelkemjóanyám, hogy ugye elhoztam, mondom hátööö... nem :) Még van fél órám, tíz perc alatt megjárom. Aha. Fogtam a kistáskámat, lebattyogtam a két saroknyira lévő edényboltba. Nézem, zárva. Nyitvatartás: 8:00- 16:30. Azistenit.  Hívom anyut, hogy bukta van, ebben csak az a poén, hogy a kedvenc drogériám (nem a kentauros, hanem a másik nagy hálózat üzlete) kivételével minden üzlet ötkor zár itt nálunk. Hát nem, ez fél ötkor, jajdejó. Anyu közölte, hogy akkor hívja a Katit és ő majd kihozza a szajrét. Hurrá. És tényleg! Jött és hozta. Még mosolygott is én meg nem győztem elnézést kérni, mert én TÉNYLEG abban a hitben éltem, hogy a Nógrádker edényboltja hétköznap ötig tart nyitva. Egy életre megjegyeztem, hogy nem. Csak aztán meg ne variálják a nyitvatartást.