Kedvencnagynéni nálam töltötte a hétvége felét. Függönyt mostunk, ablakot pucoltunk, befejeztük a konyhaszekrény átalakítását(alul még az eredeti sötétbarna szín volt, azt fedtük le világos tapétával), megszereltem az elromlott mosógépemet, sütöttünk mákos sütit áfonyalekvárral(úgyhogy mostmár mosógépszerelő-cukrász-bölcsész polihisztor gótikus BridgetJones vagyok :D ), aztán Piri mama közbeszólt, haza kellett jönnöm és ügyvéd jelenlétében kellett autogramokat osztogatnom(értsd: pár papírt alá kellett írnom az építkezés-bontás miatt). Úgyhogy vonatra szálltunk Kedvencnagynénivel, mert neki az a kényelmesebb, egyébként ugyanannyiba került, mint a busz, csak sokkal gyorsabban kiértünk a Keletibe, mint ha az Árpád hídhoz mentünk volna. Idő közben Kedvencnagynéni szomszédasszonya is becsatlakozott, mert shoppingolni voltak a lányával meg a keresztlányával bizonyos újonnan nyílt plázában(ahol marha könnyű eltévedni, én már voltam). Felcsüccsentünk tehát a kispirosra és hazadöcögtünk, közben volt szerencsénk összefutni balassis korom mumusával, Nyalóka tanárnővel, aki annakidején derékba törte grafikuskarrieremet azzal, hogy ráébresztett, semmi tehetségem a rajzoláshoz, még kevesebb a festéshez. Kitartó hízelgéssel persze sikerült elérnem, hogy négyest adjon, ne rontsa le az átlagomat egy hármassal, ne adj' isten kettessel(bukásról szó sem lehetett, bejártam az óráira, felszerelésem mindig volt, csak a tehetség hiányzott. Szerinte).Két és fél óra intenzív vihorászás után, mikor már majd' bepisiltünk(koszos volt a wc, nem mentünk el a vonaton), végre befutottunk az állomásra. Leszálláskor a kalauz akart lesegíteni, hevesen tiltakoztam, majd egyszer csak (fogalmam sincs, hogyan) leesett rólam a szoknyám, én meg csak pislogtam, mint hal a szatyorban, Kedvencnagynéni meg próbált takargatni, ami abból állt, hogy megfogta a fenekemet, mondom ezzel aztán rohadt sokat érek, persze nagyon röhögtünk, a szoknyát meg nem bírtam visszaráncigálni, csak sokadik próbálkozásra, miután sikerült a kedves rokont rávenni, hogy menjen kicsit arrébb. A kalauz meg csak lesett, szerintem maradandó élményt szereztem neki, még sokáig leszek (rém)álmai főszereplője.
Nem mellesleg anyák napja van, szóval itt szeretném megragadni az alkalmat, hogy sok boldog anyák napját kívánjak minden édes- és mostohaanyának, legelőször Piri mamámnak, aki az én Édesanyám, és mindennél fontosabb, mindenkinél szebb nekem. Nagyon szeretlek, mama! Másodszor sütisütős-varrós Marika anyumnak, akinek minden tiszteletem, amiért elviseli az apukámat :) Harmadszor Kedvencnagynénimnek, aki néha anyám helyett anyám és rengetegmindent köszönhetek neki. Negyedszer Ledérkémnek, aki nélkül nem lehetnék nagynéni. Ötödször Vörösbegynek, aki nemsoká néggyerekes anyuka lesz, egyébként csupa nagybetűs ANYA. Végül, de semmiképp sem utolsósorban Domka és Lóci anyujának, Csillusnak, aki hordoz, kenyeret süt és két csodás kisembert nevel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése