2019. július 30., kedd

Szerelem és egyéb kamu mesék

Nincs olyan, hogy igaz szerelem. Legfeljebb a kiváltságosoknak jut. De a sors előbb-utóbb mindenkinek benyújtja a számlát. Nekem is benyújtotta, mert mertem hinni, mertem tisztán, őszintén szeretni. Azóta is nyögöm a tartozást.
Megpróbáltam, nem ment. Hónapokig randizgattunk, de még csak nem is kötődtem hozzá különösebben, nemhogy szerelmes legyek belé. Jó volt vele beszélgetni, ennyi.Az önbizalmamnak ideig-óráig jót tett. De azt nem tudom, képes leszek-e valaha szeretni. Mindig ugyanoda lyukadok ki. Mi a garancia, hogy nagy ő, nem időpocsékolás lesz a következő? Semmi. A nagy ő nem létezik.
Majd eljön. Aha, persze. Dehogy jön. Ezt a "minden a maga idejében történik" baromságot csak olyanok szajkózzák, akik még nem veszítették el szerettüket idejekorán. Az ok máig tisztázatlan, az orvosok csak vonogatják a vállukat. Harminchat éves volt. Ez is a maga idejében történt? Na ugye.
Valaki a nagyon távoli múltból szeretne ismét az életem része lenni. Mi a garancia, hogy nem ver át megint? Hogy nincs két-három másik nő, akinek ugyanígy teszi a szépet? Semmi.
Nem tudok megbízni már senkiben.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése