2007. március 26., hétfő

Dear Diary...



Élek ám,nem kell megijedni.Csak tanulok.Meg a kiscsaládomon lógok,mert az jó.A telefont meg azért nem veszem fel,mert nincs nálam sosem.Reggel érdemes hívni,olyankor a fejem alatt van és érzékelem a csörgést,de napközben nincs velem,mert minek,ha egyszer tanulok.Vagy pakolok.Vagy sétálok Arival,vagy egyedül,attól függ van-e dolgom a városban.Nem vagyok most olyan állapotban,hogy mesizzek vagy telefonáljak.Néha Etriussal beszélek,meg ilyen 10-15 percekre felnézek mesire meg véefre.Nem többre,mert nincs lelkierőm hozzá.A törin kívül igazából semmihez sincs.
Talit szervezünk,de elég kevesen akarnak jönni.Fene tudja,majdcsak lesz valahogy,ha más nem,édes hármasban nyomulunk Doreenával és Etriussal.Ja meg Posterus is jön,ha minden igaz.Ez már négy.Haladunk,haladunk.
Bútorokat nézek,mert az jó.Bár nincs mit berendezni vele,de akkoris jólesik és kész.Úgyis szétesik már a szekrénysorom,múltkor is a fejemre pottyant egy léc.Fájt,eldöntöttem,hogy a következő költözésnél kihajítom ezt az őskövületet,ami egyébként is anyám becsípődése.Rajong ezért az istenverte columbia luxért,szerintem rusnya mint a bűn.Rühellem,mert undorító a színe,meg olyan semmilyen.Az ágyam is egy kalap kaki(megen szétcsúszott és le is estem róla valamelyik este),de legalább jó kemény.Ha új ágyam lesz,valami extra kemény matrac kell bele(vagy egy pasi...),különben jajj nekem(vagy legalábbis a hátamnak).Júliustól lakást nézek,ha találok,dobozolok.Akkor se leszek majd elérhető,ezt itt és most leborítékolom.Tehát akkorsem kell majd befosni.Nem haltam meg,nincs olyan szerencsétek.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése