2009. február 15., vasárnap

Emlékmorzsák

Mentem, ami menthető. Egy egész doboznyi holmit hoztam ma el. Csodálatosan megmaradt, száraz rózsákat, olyanok, mintha selyempapírból lennének, a szélük áttetsző, mint az organza. Egy köteg színes, finom tapintású japán papírt, néhány tormásüveget a gyógynövényeknek. Régi divatmagazin mellékletét, mert szépek benne a ruhák. A régi bizonyítványaimat, az álomfogómat, ami tisztításra szorul(minden értelemben). Fotóalbumot, amiben életem első fényképe is bennevan(egészen apró voltam még). Képeslapokat Keresztaputól, pandásat, pagodásat, sokfélét, azt írta, kapok még egy utolsót, mielőtt átköltözik Kínába. Képeslapról jut eszembe, borítékot is találtam, amin sok szép japán bélyeg van, az is itt van már, lassan az utolsó foszlányát is elhozom a régi életemnek és akkor lesz otthon a lakásomból.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése