2009. szeptember 7., hétfő

70. nap - amikor egész nap nem csinálunk semmit

Megoldanak az égiek mindent. Először is Krász tanárnő órája ma elmaradt, az lett volna az egyetlen órám. Semmi vész, összefutottam Szilvivel, meg később Awela kolleginával is, közös erővel fedeztük fel, hogy az egyik keddi óránkat átrakták hétfőre, de ma az sincs megtartva, mert már rég el kellett volna kezdeni az előadást mire átvariálták és hát ugye százvalahány embernek sehogysem tudtak volna szólni, hogy gyerekek, most van az óra. Oh yeah, ronda nagy ütközés feloldva, mindkét órára rendesen be fogok tudni járni.
Úgy volt, hogy a tanulmányira is bemegyek ma iskolalátogatási igazolásért, ez eddig rendben lett volna, ha nem lett volna akkora a sor, hogy már a látványától is frászt kaptunk Szilvivel. Meg hát ugye a TO-sok ebédszünetet is tartanak, ami tök jó, csak így az ember lánya sosem végez, szóval ez sem jött össze.
A harmadik dolog, ami be volt tervezve, illetve agyaltam, hogy mégis hogy oldjam ma meg, az a főzés, Piri mama segített ki némi rántás nélküli bablevessel, be is vágtam két tányérral, a maradékot meg lefagyasztottam, jó lesz az még más keményítőnapokon is.
Ami viszont összejött: találkoztam a fent említett kolleginákon kívül Andrejjel, JegyzetboltosMiklóssal és JegyzetboltosLacival, pár régebbi tanárommal(bezsebeltem pár széles mosolyt és pár "ejj, de csinos, kollegina"-t) és egy csomó emberrel, akiket ismerek, kedvelek, akik részei a mindennapjaimnak. Szeretek egyetemista lenni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése