Az én uram a legjobb ember...

... mert rendberakta a laptopomat. Vett bele memóriát, kipucolta, újrahúzta, izéminden, szóval egészen tűrhetően működik az Öreglány, csak hát továbbra is szeretném lecserélni, mert
a) nagy
b) nehéz
c) csúf

De Pasi egy isten, egy főnyeremény, egy csoda. Még nem tudom, hogy fogom meghálálni neki mindazt, amit tesz értem.
Mert tényleg BÁRMIT mondok, megcsinálja, megszerzni, utána néz, meglep vele. A múltkor például láttam egy édességet, epres-vaníliás nemmondomkimicsodát (mert az reklám), mondom ez de fini lehet, tök szívesen megkóstolnám, erre este beállított vele, én meg csak pislogtam, süni a kereszteződésben. Múlt hónapban meg ugye eljött velem Glamour-napokra, tegnap a gardróbfrissítéses zsákomat cipelte... Ha kell, órákig masszírozza a lábam, helyrerakja a pocsékul működő térdemet, tűri a hisztimet a PirosBetűs alatt, mellettem van és átölel olyankor is, mikor utálom a világot. Szóval tényleg mindenre hajlandó értem. És még a regénykezdeményemet is el akarja olvasni (én nem akarom, hogy elolvassa)...