Norewa zenét hallgat

Apocalyptica:Nothing else matters

Sok szép emlék,egy felejthetetlen szalagavató.Hullámzó,hófehér ruhák.Keringő.Meglepett arcok egy előtűnő kebel láttán.Szerencsétlen baleset volt,de legalább lesz mit mesélnem az unokáimnak,ha ugyan lesznek.Még a jövő zenéje,de a hitemet és a reményemet semmi és senki nem veheti el.Erős vagyok.
Ervin az imént hívott,közölte,hogy szerelmes belénk.Belénk?Az édesanyámba is és belém is.Nézd meg az anyját,vedd el a lányát,s közben sóvárogj az anya után.Valahogy így gondolkodhat.Szegény ördög.Kirúgtam,nem volt más választásom.Közöltem,hogy ne hívogasson,felejtsen el.Meghaltam.Nem hazudtam nagyot,mert valami tényleg meghalt bennem még májusban.
Mind sír utánam,mindet elküldöm a fenébe.S hogy én sírok-e valaki után?Egyszer,régen sírtam.Ha az ágyam mesélni tudna,bizonyára elmondaná,hány éjszakát sírtam át három éven át.Hányszor átkoztam a számomra oly kedves nevet.De ennek már vége.
Nem is olyan rég megbántottak,hülyének néztek,mégsem sírok.Pedig nálam az lenne a normális.Nem érzek semmit és épp ez az,ami megrémít.Üres vagyok,csupán halványan mosolygok,visszaolvasva a nekem küldött szitkokat.Egyébre nem futja,mert SEMMIT sem érzek.Ilyen se volt még,de annyira nem rossz.Csak idegen tőlem,de meg tudnám szokni.

A zenét hallgatva csendben visszaidézem a gimis éveket.Rendszert vitt az életembe a kollégium és az EAKI.Nem sírok,szó se róla,csak most olyan rendszertelen,olyan kusza minden.Felkelek valamikor délelőtt és olvasok,vagy csak nézem az ablakomon lecsapódó páracseppeket.Nem sietek sehová,dolgoznom se kell,csak néha besegítenem a papírmunkába,vagy a terítésbe.Itthon pakolgatok,mosok,teregetek,ha van mit csinálni,s közben egyre csak egy dal jár a fejemben.Biztosan ismeritek.A címét nem tudom,csak azt,hogy úgy kezdődik "Pocsolyába léptem,sáros lett az új cipőm..."Na én ebből dúdolok két sort,kicsit átírva.
"Minden jót baby,kérlek ne sírjál
Sírtál volna akkor,mikor elhagytál* "
Persze néha ez a másik dallam cseng a fülemben.Ilyenkor leülök az ágy szélére és mosolyogva gondolok vissza a gimire,a nagy diákszerelemre,amiből majdnem házasság lett.De még mindig szemtelenül fiatal vagyok,s eszem ágában sincs a közeljövőben férjhezmenni,tekintve,hogy párkapcsolatot sem szeretnék.Nem akartam,s most se akarok.Becsukom a szemem,így tiltakozva az ellen,ami még hátravan.Mosolyt csal arcomra egy éber álom.
Csípőm mozgását hullámozva követő,széles,fehér szoknya,gyöngyökkel díszített fehér fűző,nyakamban és csuklómon elegáns,finom igazgyöngy.Keringő...

*esetemben: megdugtál

Happy new year!

Szeretnék ezúton is minden kedves olvasómnak sikerekben gazdag,örömteli új esztendőt kívánni! 

Álom

Furcsát álmodtam az éjjel,ez van,ha a nappaliban a tévé előtt nyom el a buzgóság.Ilyenkor nincs álomfogó a fejem felett,hajlamos vagyok ilyesmit álmodni.Na nem mintha olyan hű de nagyon rossz lett volna,csak nem tudom mire vélni.Bár végülis jó sem volt,csak a vége.Az kellemesen,melegen bizsergető,még most is libabőrös leszek tőle,de a többi felért egy elemi csapással.De minden jó,ha a vége jó,mondják,tehát rémálomnak még véletlenül sem nevezhetnénk.
Veszekedtem.Valakivel,akinek a nevét most hadd ne emlegessem.Férfi az illető,a köztünk történt sok csúnya dolog ellenére közel áll hozzám.Kiabáltam vele(ahogy a torkomon kifért),amit ő rezzenéstelen arccal tűrt.Néha,halvány,elnéző mosollyal szólalt meg,próbált csitítani.Nem hatott,ettől ő is tűzbe jött.Tányérokat vágtam hozzá,mégis sértetlenül megúszta(furcsamód az én kezem vérzett),ő kiabált velem.Dühtől vöröslött mindkettőnk arca,aztán egyszer csak közelebb lépett hozzám.Azt hittem,megüt,mert emelte a kezét.Ehelyett finoman magához vont,olyan szorosan ölelt,mintha attól félne,elpárolgok.Aztán ujjai közé véve államat,az arca elé emelte arcomat és szájon csókolt.Olyan finoman,ahogy még soha senki azelőtt,ilyen csók csak egy édes álomban létezik,közben szabad kezével a hajamba túrt,mely idő közben a derekamat verte már,pedig az álom elején még csak a hátam közepéig ért(ahogy egyébként).
Pontosan tudom,mit jelent,mégis furcsállom.Veszek a nappaliba is egy álomfogót,mert annak ellenére,hogy csókot kaptam,a veszekedés okozta kesernyés düh még mindig itt dübörög bennem,hallom a saját kiabálásomat és az övét,ajkaim a szitkokat formálják,valahányszor elmélázok és ez több,mint sok.
A minap valaki említette,hogy szeretne ő is olyan képességeket,amik bennem rejlenek(nem,nem az éneklésre gondolt).Nos,ha ezt olvassa,akkor most megsúgom neki,hogy ez bizony ilyen és ehhez hasonló álmokkal jár,s ez még csak a jéghegy csúcsa,csináltam én már ennél cifrábbat is.

Miből lesz a cserebogár? Süketnémából hallónéma, abból meg kérő

Mégegyszer születek,bizisten kurva leszek!Hát egyik sem ért a szép szóból?!Nevezzük nevén a gyereket(harmincéves,mégis akárha tíz lenne).Ervin.Tegnap ismertem meg,balszerencsémre.Előadta elébb a süketnémát,aztán a hallónémát.Mondom kiscsillag,én nem vagyok kész se egy párkapcsolatra,se semmi egyébre,mert hát ugye rögtön azzal kezdte,hogy milyen csinos vagyok meg kedves meg aranyos és hogy már régóta keres egy lányt,akit hazavihet bemutatni az anyukájának.
Ma délután közölte anyámmal,hogy márpedig neki komolyak a szándékai.Érdekes módon megjött a hangja reggelre,amikor is felhívott telefonon.Engem.Reggel nyolckor.Van ennek egy csepp esze is?Ha én este 11-kor megyek haza és még éjjel egykor az Interjút olvasom,akkor valószínűtlen,hogy 8-kor képes vagyok értelmes beszédre.Bagolytípus vagyok,az istenit.Na lényegtelen a sztori szempontjából,a lényeg,hogy elzavartam a sunyiba.Én.Mégegyszer.Komoly.Kapcsolatot.Nem.Maximum akkor,ha az illető szerenádot ad,de akkor is háromszor-négyszer átrágom a dolgot.
Visszasírom a boldog tudatlanságot,mikor még Alicával babáztunk.Akkor még az volt a divat,hogy ha egy fiúnak tetszettem,meghúzta a hajam.Volt mit húznia,a derekamig ért.

partnerlistám a "mesin"

Elnézegettem most itt az MSN partnerlistámat.Igen,most,éjjel negyed 12-kor.Mit csináljak,ha egyszer ilyenkor vagyok elememben?A gond az,hogy a kutya nincs már fent ilyenkor,maximum Via,de ő is csak mert tanul.
Szóval nézelődtem a "további partnerek" közt és mit látok?Tíz csajból kilenc vagy szerelmes,vagy bánatos a szerelme miatt(a tizedik be van fosva a vizsgáitól,jogot tanul szegény pára) .És mindenkinél ugyanaz a csöpögős szöveg."Tied vagyok mindörökre és imádlak és cuppcupp"Ez nem romantikus,ez GÁZ!Tisztelet a kivételnek,de a monitoron ugrabugráló szívecskéktől forog a gyomrom(Viával szoktunk ilyet,mer love each other,de az más,az nem romantikázás),persze ez is újkeletű,mert nem is olyan rég még én is odavoltam meg vissza.Tejóságoségiúrnő...Én!?Ilyen?!Mégegyszer ilyen leszek,üssetek le!Semmi sem tart örökké,tanuljátok meg!Aki mást mond,hazudik.
Ma egyébiránt vettem könyvet.Anne Rice,évek óta meg akarom venni,most leárazás van a könyvesboltban és az első polcon belebotlottam.Azért a felvételi tájékoztatót is megvettem,tekintve,hogy újra akarok jelentkezni.Vettem ezenkívül szép szívecskeformájú üveget,kanócot meg gyertyazselét és a húgommal gyertyát öntöttem,meg ha már kreatívkodunk címszóval befestettem az egyik szoknyámat mert kicsit régi(még Rózsikától örököltem)és kicsit megszürkült.Ittvannak tesómék,Pockolok(gyengébbek kedvéért:unokaöcsémmel szórakozom,ő a Pocok),Krisztivel társasozom,Zazit meg leginkább fárasztom :D
Mindent összevetve: pukkadjanak meg a szerelmes tinilányok,akik belehalnak abba,ha két napig nem látják a pasijukat,én továbbra is hidegháborúzom.Mert így esik jól.Mellé Pockolok és a családtagjaimon lógok,leginkább a tesóimon.