SZIE

Na,megint itthon.Honvágyam az még nem volt,de volt más érzés,elég sok.Eltévednem azt nem sikerült,mindig követem az ismerős arcokat meg a nyilakat és mindent megtalálok.De inkább mesedélutánt tartok.Jó?Ha nem jó,akkor is.
Tehát:

Vasárnap este beköltöztem a SZIE kollégium E épületébe(szép új épület,tök modern,nagyon baba) a 145-ös szobába.Aszittem kétágyas,hát bebuktam.Kaptam két kulcsot bejelentkezéskor,egyik a bejárat,másik a szoba.Mondom,milyen bejárat?Erre a pasas rám mosolyog,én meg kis naivan mentem anyuék után,akiknek leadták az infót míg én a papírokat töltögettem egy asztalnál.Ők már tudták a titkot és mosolyogtak.Megkerestük a 106-os bejáratot,és nekem már akkor gyanús volt a dolog,de nagyon.Beléptem,illetve beestem egy ÓRIÁSI konyhába és akkorát néztem,hogy még.A lényeg ezután jött.Megkerestem a 145-ös szobát és fülem-farkam kettéállt a csodálkozástól.Kiderült,hogy a házban(ilyen appartmanszerű,két szintes,egy fürdő+külön vécé/szint,hatalmas,jól felszerelt konyha)nyolc darab EGYÁGYAS szoba(cellának csúfolom mer pöttöm de nagyon kényelmes és a célnak pont megfelel),tehát van egy KUCKÓM!Erre vágytam a Pannóniában töltött évek alatt,mert ha egyedül akartam lenni,nem volt hová elbújnom(max a vécébe,de ott is hallották a motyogásomat meg a sírást így elég sokan elmebetegnek tituláltak).Csak elég csupasz volt az egész,se kuka,se mikró,se takarítófelszerelés.Én tisztítószert meg rongyot vittem,de felmosó meg ilyenek nem voltak.De ezzel még vasárnap a kutya se törődött,gondoltuk majd kapunk.Hát egy nagy francot kaptunk!Négy kukát,kettő kicsit,kettő nagyot,ez egy kicsi,egy nagy/szint.Ennyi,minden mást magunknak kell biztosítani.Sóher banda!De jólesz ez,nem hisztizek,örülök hogy ilyen jutott.Várjunkcsak...Örülök?Ez csoda.
Megkaptam az órarendet is,hétfő és péntek üres,tehát lesz szabadidőm.Kiderült,hogy az egyik lány a házban ugyanarra a szakra jár,elsős és ráadásul csoporttársam is és még egy csomó közös van bennünk.Szereti a teát és szeret énekelni és tök aranyos.Mindenki nagyon aranyos,nem olyanok mint elsőben voltak a csajok a Pannóniában(tisztelet a kivételnek akik rendesek voltak velem).
Hétfőn végigültem a dögunalom évnyitót aztán visszabújtam a kuckóba Moldovát olvasni,ki se dugtam a nózim pedig Annamari is hívott Agymosiba bulizni meg a Nyolcasba is.Fingom se volt,mi az a Nyolcas,de erről majd később.
Tegnap voltam az első előadásokon,illetve gyakorlatokon.Előbbiekről lazán lehet lógni mer a kutya se ír jelenlétit(szerintem nem is kell),utóbbiakat viszont keményen jegyzik,ergo nem ajánlott lógni.Nem is nagyon akarok lógni a gyakorlatokról,de lesz olyan előadás amire csak akkor fogok bejárni,ha aludni/regénytírni akarok.Ahogy végeztem,visszamásztam a koliba.Hívott Annamari,hogy mostmár igazán kéne talizni.Mondom jó,mikor és hol?Hétkor,Nyolcas előadóban.Elmagyarázta hol van,de arról nem szólt,hogy az micsoda.Kutyagoltam majdnem fél órát,mire megtaláltam.Nem előadó(komolyan azt hittem,hogy az),hanem egy kocsma.Le is gurítottam az este folyamán egy nagy vadászt(vörösbor-kóla a gyengébbek kedvéért,arányt nem mondok,fantáziára bízom).Nem drága a hely(csak a Bacardi Breezer,úgyhogy olyat nem fogok ott inni csak ha fizeti valaki)meg jó is csak messze van a koleszomtól,de nem izgat különösebben.
Ma végigültem a Mikroökonómia gyakorlatot.Nem volt olyan rossz,mint vártam,remélem ilyen marad végig és nem lohasztják le kezdeti lelkesedésem.A környezetgazdaságtan előadás iránt viszont hiú reményeket tápláltam.Annyira unalmas volt,hogy egész idő alatt lepkéket rajzolgattam,a mellettem ülő két leányzó meg békésen szunyókált.Legközelebb követem a példájukat,vagy a padban vagy a kuckómban.A gazdaságtörténet sem volt jobb,a többi órát meg szépen ellógtam és hazajöttem.Majd hétfő este visszamászok és onnantól csak egy-egy előadást hagyok ki,ha olyanom lesz,de egész napokat/fél napokat nem fogok lógni többet.Csak ez így egyszerre kicsit sok volt:D
Tehát így összességében nem volt olyan rémes,de én azért mégiscsak át akarok jelentkezni,amilyen gyorsan csak lehet.Most itthon ülök és nézegetem a laptopomat.Arról még nem tudok írni,előbb fel kell kicsit turbóznom meg elő kell vakarnom hozzá a netkábelt.Októbertől van internet a koleszban is,kábeltévé jövő héttől.Tiszta luxus,a Pannóniához képest Hilton.Majd csinálok fotókat jövő héten és feltöltöm.

Csóközön!

Hümm...

Már jó ideje nem blogoltam.Ennek több oka is volt,részben az,hogy teljesen szétestem tesóm halála miatt,részben hogy rengeteg elintéznivalóm akadt,mert bár nem ott,ahol szerettem volna,de mégis egyetemista leszek.Ez az utolsó előtti napom itthon és már pakolok,de gondoltam tartok némi szünetet és írok pár sort.
Kezdeném ott,hogy szeretném megköszönni Kristóf bának a kommentet,amint tudom,fizetem a tartozásomat,pláne ha lesz szíves megsúgni,hogy kinek kell.Lényegtelen,hogy az előleget odaadtam és olyanért fizetek amin jelen sem voltam.Választhattam,vagy elmegyek a bankettre és végignézem, ahogy anya szétesik és a pszichiátrián köt ki(vagy még rosszabb,a diófa egyik ágán),vagy nem megyek el a bankettre és inkább kipihenem anyával együtt a temetés+érettségi okozta sokkot,stresszt,nem tudom minek is nevezzem.Tökre nem lényeges,hogy még most sem hevertem ki a történteket,hogy sokszor nyugtatóval(gyógyszer+tea+aromaterápia,ez a három egyszerre,utóbbi kettő nagy dózisban) is nehezen tudok létezni.Meg aztán,ha már baj van,az bizony csőstül jön.Liliom még mindig nincs meg,már másfél hónapja tűnt el,s én lassacskán feladom.Már csak fénykép,csak emléke egy szép időszaknak,amikor boldog voltam.A Kedvessel nem békültem ki,Gergővel nem jött össze és mással sem eddig,pedig alkalmam lett volna bőven.Három év alatt egész ügyesen elszoktam a randizgatástól,flörtöléstől,miegyebektől.A felvételim,mint említettem volt,nem úgy sikerült,ahogy akartam.Semmi gond,majd lesz valahogy,ha más nem,elvégzem a közgázt Gödöllőn(merthogy oda megyek).Amit igazán akarok,azt amellett is csinálhatom,sőt csinálom is.Két történet is kering az agyamban,az egyikhez majd most írok vázlatokat.Még nem mondhatok semmit és elkiabálni sem akarom,tehát erről ennyit.
Még mindig nem jöttem egyenesbe lelkileg.Hol azt érzem,kilábaltam belőle,hol meg fekete fellegként tornyosulnak fölém a bajok,s fájdalommal,keserűséggel,gyásszal töltik meg a napjaimat.Sajnos többször érzem úgy,hogy nem fog menni.Nem mondta senki,hogy a gyász az ilyen.Felkészültünk rá,rendben.A tényre,hogy meg fog halni.De az érzésre nem,mert erre nem lehet.Talán könnyebb lenne,ha minden más jól alakult volna,de nem így történt és nem igazán tudom,mihez kezdjek az íráson kívül.Csak ilyenkor vagyok képes kikapcsolni,meg Thrillionozás közben,bár most az sem megy,mert összebalhéztam a klánvezérrel és otthagytam a bagázst a fenébe.Talán jobb is,mert nekem már nincs erőm életben tartani a haldoklót.Elég magamat életben tartani,igazán tekintettel lehettek volna erre.Mindegy,már nem érdekel,majd találok mást.Mindig találok mást és őszintén remélem,hogy a kiutat is megtalálom,de félek nem fog menni segítség nélkül...

Megyek és pakolok tovább.Az lesz a legjobb,addig sem rágódom.

Felvételi

Minden olyan jól indult.Kitűnő lett az évvégim idén.A három év alatt végig jeles voltam,az érettségimről mindenki tudja,hogy sikerült(előző bejegyzések egyike beszámol).Reméltem,hogy felvesznek az ELTE pszichológia szakára.Ha oda nem,akkor a másik hét hely közül valahová.Hát bebuktam a pszichológiát.Lehetek esetleg okleveles tehénfejő vagy mittomén,de ezt most nagyon elcsesztem.És kicsit piás is vagyok,de ez kitérdekel?Még a martini ízén át is csak a keserűséget,meg a sós könnyeket érzem.A rohadt büdös halálvágyat,amit utoljára istenigazából elsős gimis koromban éreztem.Azt hiszem megint rá fogok kattanni egy időre arra az életmódra,amit akkor folytattam.Még nem utáltam magam ennyire az idén,pedig volt már rá alkalmam.
Lili is megszökött,már 5. napja,hogy nem találjuk sehol.Kezdek megint szanaszét esni és elegem van és utálom a rohadt életemet és utálom,hogy mindenkit bántok és senki sem marad meg mellettem huzamosabb ideig.Utálom ezt az istenverte csalódottságot,ami most befészkelte magát a kis vörös kobakomba és utálok mindenkit,aki elérte amit akart,mert én nem értem el,én elcsesztem,mert egy öntelt,egoista,önző kis picsa vagyok.
Most még Rúzsa Magdi sem jelent vigaszt.Ő is elérte,amit akart.

Elegem van!

Fikázzunk kicsit

Na ha már Mircsike drága nekiállt nyilvánosan(vagyis a blogján)fikázni engem,akkor most én is nekiülök és írok róla pár keresetlen szót.Hadd örüljön,hátha még "Bogájkát" is felhívja hüppögve és közli vele,hogy egy szar szemét alak vagyok.Nem lesz igaza,nem vagyok se szar,se szemét.Csak őszinte,de ő az orra hegyéig sem lát,nemhogy észrevegye,hogy ha kivételesen is,de nekem van igazam.
Kezdeném az elején,ha szabad.Mariannát(Mirena/fogamzásgátló/Marixiana,Miarah,Erash,Merien satöbbi)a Thrillion Kincseiben ismertem meg.Híres(hírhedt?)volt írásairól,mikor a TŐ-be jött,magam is elcsodálkoztam.Szépnek találtam,amit írt,annak ellenére,hogy a felét sem értettem,mert telistele volt fura szóösszetételekkel.Tetszett a régiessége,de rá kellett jönnöm,hogy csupán afféle "műarchaizálás",az értelmetlen szókapcsolatoknak azóta sem látom értelmét.Visszaolvasva már nem egyéb,mint a saját,"Bogájka" iránti szerelmétől csöpögő maszlag.
Felvettem msn-re.Beszélgettünk.Kedves,helyes leányzónak tűnt.Olyan huszonévesnek tippeltem.Megdöbbentett,mikor közölte,hogy tizennégy éves,majd valamikor januárban lesz 15.Na mindegy,beszélgettünk,sztorizgattunk,természetes,hogy szóbakerültek a pasik.Mesélte,hogy Laci viszi majd kocsival klántalira.Gondoltam,Laci olyan huszonéves lehet körülbelül.Én közben otthagytam a klánt,jártam egy pár helyen,mire bekerültem Marcsi és Laci közös klánjába,a Zsebmetszőkhöz,papnőnek.
Tavaly,húsvéttájt lehetett,mikor Marcsi összeveszett a szüleivel és kért,hogy szóljak Lacinak.Megadta a számát,én felhívtam és beszéltem vele.Akkor tudtam meg,hogy felesége van,három gyereke és hogy Marcsi a lánya lehetne,mert kerek harminc év van közöttük.Gondoltam nem baj ez,ha szeretik egymást.Eleinte védtem őket,sőt,a télen Laci felesége hívogatott,könyörgött,hogy segítsek neki,de én inkább a barátnőmet védtem.Most látom be,mekkora hibát követtem el.Marcsi felfedte előttem az igazi arcát,a kislányt,a hisztis libát,akinek csak a saját baja a fontos.Megcsaltak engem is,így megértem Editet.Szereti a férjét,ha nem így lenne,elvált volna és elperelte volna még a nadrágját is.
Az első dolog,ami kiakasztott,az,amikor nem is olyan régen Marcsi fel akart menni Pestre.Viánál lett volna és meg is beszélték,hogy ottlehet,ha Viának nem jön közbe semmi.Hát közbejött,el kellett mennie a rokonaihoz.Mircsike meg mint egy ötéves,elkezdett hisztizni.Tudjuk,mire ment ki a játék,Via csak alibinek kellett,hogy Marcsi Lacival lehessen.Via drágám mindig csak alibi,ami egy idő után már engem bántott,nem még őt.Már ne is haragudjatok,de ha én elmegyek valakihez,akkor minimum azért megyek,hogy vele legyek és nem azért,mert a pasimon akarok lógni.Én is mentem úgy a nővéremhez,Krisztihez,hogy felajánlotta,hogy ha akarok,átmehetek Kristófhoz.Egyetlenegy olyan alkalom volt,mikor át is mentem a karatevizsgájára,hogy aztán vele töltsem a délutánt.Ennyi,de előtte a testvéremmel voltam,a nyelvvizsgám után elmentünk enni,vásároltunk,szórakoztunk,beszélgettünk.Mert ez így helyes.
Azok után,ahogy Viával viselkedett,gondolom senki sem csodálkozik azon,hogy jó időre tiltottam.Közben meghalt Gina,nem oldottam fel a tiltását.Véletlenül elegyedtem vele ismét beszédbe,de ez sem tartott sokáig.Amikor közöltem vele,mi történt,a reakció mindössze egy "sajnálom" és egy "cejetjek baba" volt,két perccel később pedig már azt hallgattam,hogy Laci új kocsija milyen kényelmes és milyen jó illatú.A kutyát nem érdekli,hogy az autóban kefélnek!Legkevésbé érdekel akkor,ha gyászolok.
Újabb tiltás következett,mert nem bírtam elviselni a butaságait.Nemrég hallottam,hogy pipa rám,mert állítólag megfenyegettem "Bogájkát".Ez a megfenyegetés ez úgy nézett ki,hogy Marcsika megkért szépen,hogy hívjam fel "Bogájkát"(az istenekre,Bogájka már nagypapa!)és mondjam meg neki,hogy menjen le a ház elé,mire Laci kérdezte,hogy miért,jöttél megveretni a haverjaiddal?Mire én nagy röhögva közlöm,hogy ja,persze,itt az összes gorilla haverom.Kezdjük ott,hogy Pesten nekem olyanjaim aligha vannak,folytassuk ott,hogy ezt még "Bogájka" is poénnak vette,csak aztán feltupírozva előadta Mircsikének,gondolom én.
Ez már több volt a soknál,előbb szidás(eldaráltam amit akartam,aztán tiltottam,mielőtt lett volna ideje felelni.Nem akartam hallgatni se a mentegetőzését,se a hülyeségeit.És nem,nem ütném agyon egy húsklopfolóval se őt,se "Bogájkát",mert nem vagyok se agresszív állat,se gyilkos,de a legkevésbé elmebeteg),majd törlés következett,részéről is,részemről is.Ma olvastam a blogját,jót nevettem a butaságán.Sajnálom őt,sajnálom a lányt,aki tizenhat évesen arról szövöget terveket,hogy hozzámegy "Bogájkához" és gyerekeket szül neki.A minap azon sajnálkozott,hogy nem maradt terhes.Szegény gyerek.Mert nem egyéb,csupán egy légvárakat építő kislány,aki a végzet asszonyát játssza a rózsaszín színdarabban,amit életnek nevez.Egy lány,akit én kezdetben érett,okos nőnek hittem.Marcsikám,hatalmasat csalódtam benned!Részvétem...

Rúzsa Magdi koncert, sörfesztivál

Hűazannya...Most értem haza a Rúzsa Magdi koncertről.A stábbal mentem be,mert a menedzsere nálunk vett ki szobát.Amikor jött a kocsi,szóltak,hogy ha akarok valamit,most mehetek oda hozzá,míg nem lép fel.Az éjjel írtam neki levelet,megírtam,hogy tesóm aznap halt meg,mikor ő megnyerte a megasztárt és hogy köszönöm szépen,hogy van és hogy ennyi szeretetet képes adni a világnak.Amikor odamentem,rámmosolygott,én meg alig bírtam megszólalni.Remélem elolvassa a levelet.Fontos lenne,nem nekem,Ginának,a nővéremnek,akit nagyon szerettem,s szeretek még holtában is.
A koncert rövid volt,mert volt másik fellépése is,de annál szebb és jobb volt.Anyuval együtt bőgtem a tömegben és még az se érdekelt,hogy egy liba az előttem lévő sorban bepofázott.Sírva énekeltem vele Máté Pétert,sírtam mert eszembe jutott Gina,eszembe jutott a fájdalom és vele együtt az öröm is,a mérhetetlen extázis,amit most a vodka meg a házipálinka fokoz.Nagyon-nagyon boldog vagyok,hogy láttam,hogy beszéltem vele,hogy egyáltalán...Olyan szép,olyan tiszta,olyan más mint a többi "sztár".Ő egy igazi csillag,egy angyal,egy...Szeráf,akárcsak én,akit azért küldtek az Égiek,hogy szebbé tegye ezt az elkorcsosult,szívtelen világot,hogy egy kicsit felidézze az édes álmokat,hogy elgondolkodjanak az emberek azon,hogy milyen szép dolgokat is produkál az élet.
Félig-meddig földim,mert nagyapám,Magyar Sándor a Vajdaságban,Horgoson született.Neki is szép hangja volt,úgy látszik ott születnek a csodák...És én ennek a csodának ma este 7 óra előtt néhány perccel,elsőként lehettem részese.Hála érte az én Isteneimnek,az Úrnak,ki elhozza a fényt,s az Úrnőnek,ki az életet hordja magában!Köszönet a csodáért!