2007. január 9., kedd

net


A netem egy kalap fost se ér.Kábé húszpercenként bontja a kapcsolatot,fél órányi szenvedés után megint feljutok msn-re húsz percre.Szóval elnézést kérek mindenkitől,akit szó nélkül otthagyok.Ha valami gond van,telefonon el lehet érni(már ha tudod a számomat...)Ha meg nem sürgős,akkor vagy kommentelj ide,vagy írj ímélt.Azt elolvasom.
Mellesleg áj láv mindenki,holnap ha minden igaz,megveszem a Kárhozottak királynőjét(a regényt,nem a filmet),úgyhogy megint lesz mit olvasnom a töri tételek mellé.
Kreáltam ma egy reagot thrillionra,úgyhogy a tisztelt publikum elégedett lehet :) Szép hosszú lett és tartalmas.Szeretem a Yarna-Damien párost,még akkoris aranyosak,mikor orrba-szájba csalják egymást,a vége úgyis mindig ugyanaz.Édes-könnyes kibékülés,amit olyan jó eljátszani.Meg féltékeny feleséget nem nehéz kijátszani,hisz magam is "féltékeny asszony" voltam a magam idejében.Ugye Kristóf? :D
Nagyapó jobban van,hála az Égieknek,meg az itteni orvosoknak.Remélem még sokáig lesz a nagyapóm.
Kutyaholmit becipeltem a lakásba.Névre még mindig nincs ötletem,de köszi a segítséget Zsoltnak.Örök hálám a "csacsinevekért".Szóval a kérdés még mindig fennáll: Milyen nevet adjak egy zsömleszínű palotapincsi-spániel keverék kislány kutyusnak?
Ja és szerelmes vagyok.A Zöld Tündérbe ;) Finom volt,innék megint,Nem vagyok alkesz,csak fincsi az abszint.
Ha gond van,hívjatok!Csók!

2007. január 8., hétfő

Adjatok egy kardot, hadd dőlök bele!

Mérges vagyok,a thrillion tisztelt adminjai megint kibasztak velem,méghozzá igen alaposan.Persze én is hibáztam,hogy nem mentettem le a játékot,amit Avra-val játszottam üzenetben.Ja hogy ez így nem világos?Törölték az összes üzenetemet.A vicc az,hogy elvileg 30 nap után törlik.A játék másfél hete zajlott le.Nekem meg most be kéne tennem klánfórumra.Én mégegyszer nem fogom lejátszani.Nincs hozzá türelmem.Wáááá!Szétrobbanok!
Azért történnek jó dolgok is.A héten hozzák a kiskutyámat.Még nem tudom mi legyen a neve.Kislány,az ötleteket komment formájában várom.Lili és Sissy kizárva,azt ne is mondjátok.És magamról sem szándékszom elnevezni,se valamelyik TK-s karakteremről.
De hogy még véletlenül se érezzem jól magam: a pótnagyapám(anyu élettársának az apukája)nagyon beteg és az orvos nem sok jót mond.Nagyon szeretem az öreget és izgulok érte :( Tök rendes,úgy szeret,mintha a saját vére lennék.Tudjátok,nem ismertem a nagyapámat.Illetve de,az egyiket,csak nem emlékszem rá,mert két éves voltam,mikor meghalt.Szóval most szomorú vagyok és mérges is és várom a kutyust,de most nem tudok igazán örülni.Vagyis de,csak nem felhőtlen a boldogság,pedig reméltem,hogy helyrerázódik minden. 

Tőlem, Neked


Ady Endre: Elbocsátó,szép üzenet

Törjön százegyszer százszor-tört varázs:
Hát elbocsátlak még egyszer, utólszor
Ha hitted,hogy még mindig tartalak,
S hitted,hogy kell még elbocsáttatás.
Százszor-sujtottan dobom,ím,feléd
Feledésemnek gazdag úr-palástját.
Vedd magadra,mert lesz még hidegebb is,
Vedd magadra,mert sajnálom magunkat,
Egyenlőtlen harc nagy szégyeniért,
Alázásodért,nem tudom,miért,
Szóval már téged,csak téged sajnállak.

Milyen régen és titkosan így volt már:
Sorsod szépítni hányszor adatott
Ámító kegyből,szépek szépiért
Forrott és küldött,ékes Léda-zsoltár.
Sohase kaptam,el hát sohse vettem:
Átadtam néked szépen ál-hitét
Csókoknak,kik mással csattantanak
S szerelmeket,kiket mással szerettem:
És köszönök ma annyi ölelést,
Ám köszönök mégis annyi volt-Lédát,
Amennyit férfi megköszönni tud,
Mikor egy unott,régi csókon lép át.

És milyen régen nem kutattalak
Fövényes multban, zavaros jelenben
S már jövőd kicsiny s asszonyos rab-útján
Milyen régen elbúcsuztattalak.
Milyen régen csupán azt keresem,
Hogy szép énemből valamid maradjon,
Én csodás, verses rádfogásaimból
S biztasd magad árván,szerelmesen,
Hogy te is voltál,nemcsak az,aki
Nem bírt magának mindent vallani
S ráaggatott diszeiből egy nőre.

Büszke mellemről,ki nagy,telhetetlen,
Akartam látni szép hullásodat
S nem elhagyott némber kis bosszuját,
Ki áll dühödten bosszu-hímmel lesben.
Nem kevés, szegény magad csúfolását,
Hisz rajtad van krőzusságom nyoma
S hozzám tartozni lehetett hited,
Kinek múlását nem szabad,hogy lássák,
Kinek én úgy adtam az ölelést,
Hogy neki is öröme teljék benne,
Ki előttem kis kérdőjel vala
S csak jöttömre lett beteljesedve.

Lezörögsz-e,mint rég hervadt virág
Rég-pihenő imakönyvből kihullva,
Vagy futkározva rongyig-cipeled
Vett nimbuszod,e zsarnok,bús igát
S,mely végre méltó nőjéért rebeg,
Magamimádó önmagam imáját?
Kérem a Sorsot,sorsod kérje meg,
Csillag-sorsomba ne véljen fonódni
S mindegy,mi nyel el,ár,avagy salak:
Általam vagy,mert meg én láttalak
S régen nem vagy,mert én már régen nem látlak.

Szeretettel ajánlom elsősorban a Bikák,másodsorban a Szüzek,valamint az Oroszlánok és a Skorpiók figyelmébe.Így,többes számban.Mindőjüknek,akikkel valaha dolgom volt.

2007. január 5., péntek

Megkésett köszöntő

Többen is ünnepelnek most,január legelején.Nekik ajánlom mostani bejegyzésemet.
Elsőként Nagyikámnak szeretnék boldog születésnapot kívánni.Január elsején lett volna nyolcvanhat.Sajnos már nem érte meg...
A második Magyar Gabi,az unokatestvérem.Elsején ünnepelt szintén.Harmincegy.
A harmadik Krisztike,a nővérem.Nemmondommennyi.Nem publikus,maradjunk a huszonnyolcnál :D Január 2.Szép,szép.
Következő áldozatom Mircsike.Tizenhét lett tegnapelőtt.Számolhatod a napokat Drágaság ;) Hosszú,boldog életet kívánok neked a párod mellett. 
Az utolsó Lolitám,akinek előre is boldog szülinapot.Majdnem(!) harminc(?) lesz hetedikén.
Sok boldog születésnapot mindőtöknek!

2007. január 4., csütörtök

Norewa zenét hallgat


Apocalyptica:Nothing else matters
Sok szép emlék,egy felejthetetlen szalagavató.Hullámzó,hófehér ruhák.Keringő.Meglepett arcok egy előtűnő kebel láttán.Szerencsétlen baleset volt,de legalább lesz mit mesélnem az unokáimnak,ha ugyan lesznek.Még a jövő zenéje,de a hitemet és a reményemet semmi és senki nem veheti el.Erős vagyok.
Ervin az imént hívott,közölte,hogy szerelmes belénk.Belénk?Az édesanyámba is és belém is.Nézd meg az anyját,vedd el a lányát,s közben sóvárogj az anya után.Valahogy így gondolkodhat.Szegény ördög.Kirúgtam,nem volt más választásom.Közöltem,hogy ne hívogasson,felejtsen el.Meghaltam.Nem hazudtam nagyot,mert valami tényleg meghalt bennem még májusban.
Mind sír utánam,mindet elküldöm a fenébe.S hogy én sírok-e valaki után?Egyszer,régen sírtam.Ha az ágyam mesélni tudna,bizonyára elmondaná,hány éjszakát sírtam át három éven át.Hányszor átkoztam a számomra oly kedves nevet.De ennek már vége.
Nem is olyan rég megbántottak,hülyének néztek,mégsem sírok.Pedig nálam az lenne a normális.Nem érzek semmit és épp ez az,ami megrémít.Üres vagyok,csupán halványan mosolygok,visszaolvasva a nekem küldött szitkokat.Egyébre nem futja,mert SEMMIT sem érzek.Ilyen se volt még,de annyira nem rossz.Csak idegen tőlem,de meg tudnám szokni.

A zenét hallgatva csendben visszaidézem a gimis éveket.Rendszert vitt az életembe a kollégium és az EAKI.Nem sírok,szó se róla,csak most olyan rendszertelen,olyan kusza minden.Felkelek valamikor délelőtt és olvasok,vagy csak nézem az ablakomon lecsapódó páracseppeket.Nem sietek sehová,dolgoznom se kell,csak néha besegítenem a papírmunkába,vagy a terítésbe.Itthon pakolgatok,mosok,teregetek,ha van mit csinálni,s közben egyre csak egy dal jár a fejemben.Biztosan ismeritek.A címét nem tudom,csak azt,hogy úgy kezdődik "Pocsolyába léptem,sáros lett az új cipőm..."Na én ebből dúdolok két sort,kicsit átírva.
"Minden jót baby,kérlek ne sírjál
Sírtál volna akkor,mikor elhagytál* "
Persze néha ez a másik dallam cseng a fülemben.Ilyenkor leülök az ágy szélére és mosolyogva gondolok vissza a gimire,a nagy diákszerelemre,amiből majdnem házasság lett.De még mindig szemtelenül fiatal vagyok,s eszem ágában sincs a közeljövőben férjhezmenni,tekintve,hogy párkapcsolatot sem szeretnék.Nem akartam,s most se akarok.Becsukom a szemem,így tiltakozva az ellen,ami még hátravan.Mosolyt csal arcomra egy éber álom.
Csípőm mozgását hullámozva követő,széles,fehér szoknya,gyöngyökkel díszített fehér fűző,nyakamban és csuklómon elegáns,finom igazgyöngy.Keringő...

*esetemben: megdugtál